Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Harangszentelés Mikóújfaluban

 A mikóújfalusi ravatalozóház előtt tették közszemlére azt az 56 kilogramm súlyú, A hangolású és „szép szavú” lélekharangot, amelyet a múlt héten népes küldöttség hozott el Ballószögből Mikóújfaluba. A babérkoszorúval ékített ajándékot a hétvégén szentelték meg.
  • A szerző felvétele
A Bács-Kiskun megyei Ballószög és Mikóújfalu testvéri kapcsolata 2010-ben született, ezt Mikóújfalu akkori polgármestere, Nyáguly Vilmos és a községi tanács emlékjelekkel, a megmaradás kopjafájával, Ballószög önállóvá válásának jubileumi emlékkövével és székely kapuval jelölte meg, a jelenlegi községvezetés és Demeter Ferenc jelenlegi községgazda pedig emlékkeresztet szándékszik állítani májusban Ballószögön. A baráti gesztust és Nyáguly Vilmos akkori óhaját szándékozott viszonozni a ballószögi önkormányzat a múlt héten elhozott lélekharanggal.
A testvértelepülés küldöttségét és az összegyűlteket Demeter Ferenc, Mikóújfalu polgármestere köszöntötte, az egész faluközösség nevében megköszönte a jelképes adományt, minden helybelinek az önzetlen segítséget. „Általában ide, a temetőbe szomorúan szoktunk jönni, búcsúzni, végtisztességet tenni. Mi, mikóújfalusiak ma mégis ünnepelni jöttünk: azt, hogy minden történelmi akadály ellenére is a magyar a magyarral testvér maradt, és szerte a Kárpát-medencében ennek a testvériségnek emléket is állít. Idén ünnepli Románia megalakulásának centenáriumát, azt az igazságtalan történelmi eseményt, amellyel minket, magyarokat elszakítottak testvéreinktől, anyaországunktól. Ez a harang emlékeztessen arra is: bár a román állam mindent megtett, hogy ez másképp legyen, de itt, Székelyföldön, itt, Mikóújfaluban a harangszóra az emberek mindig is magyarul imádkoztak, és magyarul fogunk imádkozni a jövőben is” – emelte ki.
Somogyi Lajos ballószögi polgármester ünnepi beszédében hangsúlyozta a testvéri kapcsolatok fontosságát, örömét fejezte ki, hogy adományukat, amely lélekharang lévén kissé jelképes is, éppen a székelység jeles ünnepének napján, a székely szabadság napján tudták átadni. „A ma élő székelyek számára ez a nap nemcsak a közös emlékezés napja, de az összetartozásé is, a tudatos, közös fellépésé a nemzeti önrendelkezés jegyében” – mondotta.
Az ünnepségen beszédet mondott Grüman Róbert alelnök Kovászna megye tanácsának képviseletében. Jelezte: a harangoknak jelképes fontosságuk volt népünk történetében, s azok nemzetiségre való tekintet nélkül végezték feladatukat a történelem folyamán. A harang az összetartozás jelképe.
A harangot felszentelte Simó Gábor helybeli római katolikus plébános, áldást mondott Bálint Csongor református lelkipásztor. Nyúl József Jenő ballószögi önkormányzati képviselő, a harangöntés kiemelt támogatója vissza­tekintett a testvértelepülési kapcsolat sokéves időszakára, a harangadomány szimbolikájára. Közösen húzta meg a harangot a két település polgármestere, majd a helybeli Nagykürt ’95 Fúvószenekar kíséretével elhangzott nemzeti imánk és a székely himnusz.
Végezetül pár szót arról, hogy mi is az a lélekharang. A Magyar Katolikus Lexikon szerint a templom legkisebb harangja, amelyet egy lélek e világból való távozásának hírül adására használtak, hívta a híveket a haldokló mellé, hogy imáikkal kísérjék el élete legsúlyosabb perceiben. Megyénkben a laborfalvi unitárius templom harangtornyában maradt meg egy 1787-ben öntött lélekharang, amelyet az idősek szerint gyermekharangnak neveztek, mert kisgyerek elhalálozása alkalmával húzták meg.
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Háztűznézőben Mikóújfaluban

A szűkebb Olt-völgyben kicsit vastagabb a hóréteg, s az az érzése az ideérkezőnek, hogy „itt nagyobb a tél”. Nincs ezzel semmi baj, legalább jobban átvészeli ezt az időszakot a gabona a hótakaró alatt. Mi azonban azt kerestük, hogy miként zajlik az élet, főleg a közösséget szolgáló események, ugyanis a hótakaró leple alatt téliesen ugyan, de nem állt meg. Mikóújfaluban pörögnek az események, s mindenki úgy óhajtja, hogy „megrázkódtatások nélkül zökkenjünk át a tavaszba.”
  • Mikóújfaluban is aggódnak az idei költségvetés miatt. Fotó: Albert Levente
    Mikóújfaluban is aggódnak az idei költségvetés miatt. Fotó: Albert Levente
  • Laczkó Bálint
    Laczkó Bálint
  • Sylvester István
    Sylvester István
  • Sala Tibor
    Sala Tibor
  • Falunapra elkészül az épület. A szerző felvételei
    Falunapra elkészül az épület. A szerző felvételei
Egy növény, amely fittyet hány az időjárásra
Laczkó Bálint nyugalmazott mérnök nevével már találkoztak olvasóink. Ő az, aki virágok,  gyógynövények, különlegesebb haszonnövények termesztését vállalta fel. A Laczkófi-kertészet nevet kapta a családi vállalkozás, tevékenyen űzi el a nyugdíjasokat veszélyeztető unalmat és közönyt, s lám, bebizonyította, hogy ez a mi háromszéki időjárásunk, éghajlatunk és az oly gyakori hőmérséklet-ingadozás sem annyira kegyetlen, mint amilyennek a most élők hinnék. Laczkó Bálintnál a tél nem jelent szünetet, felügyel, tervez, hogy márciusban szárba szökkenhessenek téli elképzelései. Szűköcske udvarán megépített fóliasátráról letépte a vihar a műanyag fedelet. „Nem gond – mondta –, a hóréteg alatt élénken zöldellnek a nyárára virágba szökkenni akaró levendulapalánták, s mellettük, hihetetlen, pár száz franciatárkony-dugvány! Májusban leszedem a dugványokat, egy évig kezelem, hogy dugványozható legyen, és akkor ültetem ki.”
– Én úgy tudtam, hogy a tárkony kényes – mondtam –, letakarom minden tél előtt.
– Egy fenét. Francia tárkony a hivatalos neve a mi székelynek hitt fűszernövényünknek, nélküle semmit sem ér a füstölt hússal főtt pityókaleves. Van orosz tárkony is, amelyet magról lehet szaporítani, de annak gyengébb az illata-íze, mint a miénknek. Ki kell kísérletezni mindent, én azt teszem évtizedek óta, s lám, zöldell a levendula is, a tárkony is a hóréteg alatt.
Laczkó mérnök nem rejti véka alá tudását és tapasztalatait. Szívesen segít azoknak is, akiket – ilyen-olyan okok miatt – érdekel a levendula termesztése. Mint mesélte, most egy fiatal lány érdeklődik sikerei felől, aki ebből a témából szeretné megírni államvizsga-dolgozatát. Tapasztalatai hosszú évek kísérletezései alapján születtek meg. Családi kertje szűk kezdett lenni, és így társat is szerzett magának, nem is egyet, kettőt – mondotta.A falu északi felében egy dombra futó földparcellát levendulával ültettek be, már jól látszanak a hóból kikandikáló kis növények, és be fogják bizonyítani, hogy a kegyetlenebbnek hitt háromszéki éghajlati és talajviszonyok mellett is termeszthető. A növénynek sok faja és hibrid faja ismert – tudtuk meg tőle. Őshonos Európában, s az 1700-as években került Magyarországra. Kerti dísznövény, de felhasználják fűszerként, gyógyteaként, a belőle kivont illóolajnak fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatása van, számos kozmetikai termék fontos alapanyaga. Laczkó Bálint kezdeményező kísérlete felette hasznosnak bizonyult, s olyan vélemény is elhangzott, hogy idővel a parlagon hagyott területeket levendulatermesztéssel lehetne hasznossá tenni, ugyanis a félcserjefajta növény élettartama hosszú, 30–50 év között váltakozik. Menekülnek tőle az ízeltlábúak, elűzte a hangyákat is – mondta. Állítólag nem eszi meg a szarvas, a vaddisznó is elkerüli illata miatt. Piaca is van/lesz, s így bepótol a nyugdíjas család konyhaköltségeibe. A levendula állítólag messze 1000 m felett is megterem. Újfalu csak 600 méteren fekszik a tengerszint fölött.
Mi a mindenre leplet fedő hótakaró miatt indultunk levendulaillatú háztűznézőbe. Mikóújfaluban a tél sem tudja megállítani a mindennapi élet pörgését. Működnek a kis magán és a nagyobb üzemű természetes kőfeldolgozó egységek, folytatják a helyi sportbázis felújítását, újra beindult a település déli bejáratánál a Mikóújfalusi csárda. Mi azonban községgondokra is szerettünk volna rálátni, ezek felől érdeklődtünk Demeter Ferenc polgármestertől, ugyanis nem Mikóújfalu az első olyan település, ahol előreláthatólag nem lehet nyugodtan nyújtózkodni az idei költségvetés takarója alatt.
Hideg zuhany a büdzsé
– Negyeddel kevesebb a költségvetésünk, ha nem változtat ezen az áldatlan helyzeten a kormány, és nem lesz valamelyes kiegészítés, októberben kimerülnek a működtetésre szükséges pénzalapok – jegyeztük a polgármester szavait –, júniustól arrafelé nem lesz pénzünk a villanyáram kifizetésére. Ilyen helyzetben eddig még soha nem volt a községvezetés. A két legfontosabb fejlesztést, az ivóvízhozam bővítését és a sportbázis épületének felújítását – amelyen jelenleg is dolgoznak – az évek folyamán megspórolt pénzekből folytatni tudjuk, miként a családorvosi rendelő felújítását is pályázati pénzalapokból. A sportbázis tűz pusztította szárnyát az alapoktól kezdve teljesen újra kellett építeni, és a folytatásában levő tekepálya tetején vendégszobákat akarunk kialakítani. Ha a munkálatok az elképzelések szerint alakulnak, a falunapokra a java elkészül. Talán ennél is fontosabb a Kicsi-pataki ivóvíztisztító kiépítése, amelyre még február folyamán szerződést tudunk kötni. Van építési engedélyünk. Megkésett a munkálat, mert alakítani kellett a terveken. A száraz időjárás miatt nagyon megcsappant a saját ivóvízrendszerünket tápláló természetes források hozama, így született meg a gondolat, hogy egy gyűjtő-szűrő berendezést építsünk a Nagy-patak mellékvize, a Kicsi-patak a völgyfőjére. Ez élvez pillanatnyilag elsőbbséget. Ehhez kapcsolódna egy másik ugyancsak „vizes probléma”, a település közötti, többször gondot okozó régi ivóvízhálózat vezeték-rendszerének kicserélése. Ennek pályázata már át is ment az első szűrőn, s minden jel arra utal, hogy még ebben a hónapban szerződést tudunk kötni. Ez kétéves munka, értéke 500 ezer euró.
– Szintén sürgető a helybeli egészségügyi rendelő felújítása, benyújtottuk pályázatunkat a Leader-programhoz, de az épület rendbetételénél is súlyosabb gond, hogy dr. Kicsi-Mátyus János helybeli családorvos sokévi munkás pályafutása után nyugalomba vonul, és biztosítani kellene a folytonosságot. A polgármester elmondta, hogy mindent megpróbálnak, bíznak benne, ha megújul a rendelő épülete, találnak majd egy olyan fiatal orvost, aki kihasználja a lehetőséget, hisz a szomszédos Málnás községnek és a hozzá tartozó Málnásfürdőnek sincs családorvosa. Ha nem lesz nyertes a Leader-programhoz benyújtott pályázatunk, önerőből látunk munkához – mondotta a polgármester.
Bajban jó a testvéri kéz
Miként megtudtuk, a községvezetésnek továbbra is szándéka fenntartani a testvértelepülésekkel kialakított, hosszú évekre visszanyúló kapcsolatokat, ugyanis ezek nyomán számtalan egyéni és családi barátság született. Március 8. és 10. között Mikóújfaluba látogat a dél-alföldi Bács-Kiskun megyei Balószög testvértelepülés küldöttsége, ajándék harangot hoznak a községnek, amelyet március 10-én, a székely szabadság napján szándékoznak átadni ünnepélyes körülmények között. Mikóújfalusi küldöttség tett látogatást az elmúlt időszakban Mikóházán és Bálványos testvértelepülésen is.
Műhely és csárda
– és mindkettő Újfaluban, ahol a múlt a jelennel találkozik. Sajnos 2013-ban a Székelyföld települései sorozatban a Mikóújfaluról megjelent, megyei kiadású, mintegy 160 oldalra terjedő kötet szerzői nem említik, hogy él a községben egy Sala Tibor nevű nyugalmazott iparos ember, aki egyszemélyes műhelyében pontos adatokon nyugvó falutörténetet szerkesztett.
– Szeretném kibővíteni és befejezni ezt a tanulmányomat, főleg a vidékre érkezett különböző nemzetiségű kőbányász és vasúti átjárókat építő telepesekről – tájékoztatott a 77. életévében levő Sala Tibor. Elmondta, hogy ő barcasági származású magyar csángó, anyai nagyapja pedig idetelepített, horvát származású hídépítőmester volt. Bizonyára egykor majd nyomdafestéket lát tanulmánya is, hogy gazdagíthassa a vidékhez kapcsolódó ismereteinket – tesszük hozzá mi.
A múltból a jelenbe cseppentünk, amikor a Mikóújfalusi csárdában érdeklődtünk az új vendéglátóipari egység felől, amely szálláshellyel és étellel fogadja az ide érkezőt. Sylvester István és Dálnoki László tulajdonosok működtetik, sikeresen változtattak a csárda külső-belső arculatán, a csárdabelsőben megjelenő bel- és külföldi vadásztrófeák emelik az egység rusztikus hangulatát, amint Sylvester István mondta, székely-vadászos-halászos jellegét. Menüajánlatuk egyelőre még a hazai klasszikus, de tervükben van többarcúvá tétele, szándékuk, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak a halkészítmények. A csárdát megtalálhatjuk a világhálón is. Látogatásunk napján tartották ott az első vadászbált, amelynek szervezője Kusztora Levente, a Wild Hunting Kft. tulajdonosa, vadászatszervező vadgazdamérnök, a csárdában látható trófeák tulajdonosa volt.
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Ahogy korábban már írtuk, az idősek karácsonyát is szeretnénk szebbé tenni, ezért ma délelőtt Sala Enikő és Szász Annamária tanárnők vezetésével útjukra bocsájtottuk a karácsonyi ajándékcsomagokat a diákok segítségével.

Köszönjük a szervezést és kivitelezést Simó Gábor plébános úrnak, Sala Enikő, Szász Annamária és Benedek Csilla pedagógusoknak, Erdeleán Emiliának, a fiataloknak, illetve minden olyan falusfelünknek, aki segítette a karácsony szebbé tételét.

Mindenkinek örömteljes, meghitt karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kivánunk!

KARACSONY 2018

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Székelykapu Mikóújfaluban

2018 SZEKELYKAPU

Search

Language